Vezetői stílusok

Mindenki tudja és tapasztalja, hogy sokféle vezetői stílus létezik. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy vezető esetében nincs egyféle tiszta stílus. Olyan tényezők befolyásolják, mint pl. vezető személyisége, beosztott személyisége, dolgozóink tapasztalata, vállalat profilja és célja, munkatársak igényei, stb.

Miért fontos a helyes vezetési stílus megválasztása? Mert befolyásolja a munkaerő motiváltságát, a szervezet sikerességét és a célok elérhetőségét.

Arra biztatok minden leendő vagy már aktív vezetőt, hogy stílusát bátran igazítsa mindig a megfelelő helyzethez, fokozottan ügyelve a munkavállalókra. Napjainkban dolgozóinknak nagyon fontos igénye a jó hangulatú, nyugodt, bizalmi alapokon nyugvó munkakörnyezet. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy határozottan szeretnék befolyásolni azt, hogy miként végezzék el a feladataikat.

A teljesség igénye nélkül csokorba szedtem néhány vezetői stílust és típust.

A, Lewin besorolása szerint:

  1. Autokrata-stílus: A diktátor, a keménykezű katonás, hierarchikus szemlélet. Szigorú, követel, kritizál, bírál, mindent ellenőriz, rugalmatlan. Hátránya, hogy nem nyitott az új dolgokra, nincs vagy csak lassú fejlődés lehetséges az ő ötletei nyomán. Kiöli a munkatársak kreativitását, döntési hajlandóságát. Ha nincs a közelben, akkor megáll az élet.
  2. Demokrata-stílus: Nevezhetjük bevonó-vezetői stílusnak is. A főnök és beosztottjai mindent nyíltan megbeszélnek. Együtt határozzák meg a célokat, a feladatokat, a módszereket, a felelősöket, stb. Ez a stílus támogatja legjobban a motiválás és delegáció technikáit és lehetőségeit. Ha nincs bent a főnök, akkor is minden flottul működik.
  3. Laza-vezetés: Ez esetben a vezető teljes szabad kezet ad a dolgozóknak. Nincsenek protokollok, nincsenek szigorú eljárásrendek. Az alkalmazottak maguk határozzák meg mikor, mennyit, mit, hogyan dolgoznak. Nagy hátránya ennek a stílusnak, hogy alacsony a hatékonyság, termelékenység, nem lehet igazán delegálni, nincs ellenőrzés és könnyen felüti fejét a káosz. 

B, A vezető személyisége szerint:

  1. Feladatközpontú-stílus: A vezetőt csak a feladat elvégzése érdekli, a teljesítmény van a középpontban, sokat ellenőriz. Az ember nem számít.
  2. Emberközpontú-stílus: A csapatépítés fontosabb, ügyel a kiegyensúlyozott munkakörnyezetre, fontos, hogy a dolgozó jól érezze magát. Törődik az emberekkel.

C, Négyféle vezetői típus:

  1. Nem törődik a beosztottakkal és hiányos a kommunikációja. A dolgozónak alacsony lesz a teljesítménye.
  2. Törődik az embereivel, de hiányos a kommunikációja. Rosszul szervez, nem jól delegál.
  3. Nem törődik a dolgozókkal, csak a munkára koncentrál. Ez a feladatorientált vezető. Itt veszélyben van a munkakörnyezet hangulata.
  4. Törődik a munkavállalókkal és tiszta, érthető a kommunikációja. Ez lenne az ideális eset, erre kell minden vezetőnek törekednie.

D, Dolgozók hozzáértése szerint: ez meghatározza a delegálás típusát is

  1. Utasító-stílus: Alkalmazottunk tapasztalatlan, pontosan meg kell határozni, hogy mit hogyan csináljon. Segíteni kell neki, hogy ne érje kudarc!
  2. Célkitűző-stílus: A dolgozónak van már értékes, használható tapasztalata. Mondd el neki, mi az elvárt végeredmény, utána hagyd egyedül dolgozni. Támogasd, ha kell.
  3. Feladat-közlő: Emberünknek rengeteg tapasztalata van, kompetens az adott feladat önálló elvégzésében. Ő csak akkor keres, ha elakadt.

E, Blanchard szerinti besorolás:

  1. Résztvevő-stílus: A főnök is részt vesz a munkában. Segít a döntési helyzetekben, emeli a motivációs szintet.
  2. Utasító-stílus: A vezető határozza meg, hogy ki mikor mit hogyan tegyen.
  3. Értékesítő-stílus: A vezető nemcsak irányít, hanem támogatja is a munkavállalókat.
  4. Delegáló-stílus: A vezető a megfelelő dolgozónak a megfelelő munkát adja ki.

F, Blake – Mouton szerinti besorolás:

  1. Csoportközpontú vezetés: A közös szervezeti célra alapoz, melynek alapja a kölcsönös bizalom, ami azért egymásrautaltságot is eredményez.
  2. Emberközpontú vezetés: Az egyes emberek közötti kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Igyekszik a jó hangulatú munkakörnyezet kialakítására.
  3. Kompromisszumos vezetés: Az elvárt munkateljesítmény és a dolgozó attitűdje közötti arany középutat keresi.
  4. Hatalmi vezetés: Ez az utasító stílus, ahol feladat van, az ember nem annyira számít.

Fél vezetés: Az emberek megtartására törekszik, mintsem a feladat elvégzésére.

Hasonló cikkek

Vezetési blog

Motiváció II. – Hogyan motiváljunk?

Előző cikkemből már tudjuk a motiváció alapjait, miszerint meg kell ismerni dolgozóinkat, félelemmentes – jó hangulatú bizalmi munkakörnyezetet kell teremteni jól megválasztott vezetői stílussal. De

Vezetési blog

Motiváció I. – A motiváció alapjai

Kedves Olvasó, hányszor kérdezték meg tőled pl. állásinterjún, hogy mi motivál téged? Hányszor tetted fel magadnak a kérdést, hogy mi motivál téged? Nekem három fő

Vezetési blog

Feladat és probléma megoldása III.

Az első részben megnéztük a pozitív probléma megoldás optimális környezetét, a lehetséges gátló tényezőket és azok elhárítását. A második részben elméleti segítséget kaptunk a kihívások

Vezetési blog

Feladat és probléma megoldása II.

Az alap feltevés, hogy minden problémára van megoldás. Mindig van jobb megoldás, mindig van hatékonyabb megoldás. A pozitív hozzáállást úgy is kialakíthatjuk, hogy a negatív

Értesülj első kézből!

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.