Az első részben megnéztük a pozitív probléma megoldás optimális környezetét, a lehetséges gátló tényezőket és azok elhárítását. A második részben elméleti segítséget kaptunk a kihívások leküzdésére.
Ebben a harmadik részben felsorolt technikáknak a jelentősége, hogy nem csak probléma megoldásra lehet használni őket, hanem ezek egyben a kreativitás eszközei is. E módszerek segítségével új innovatív ötletekhez juthatunk.
Azt hiszem, hogy egy nagyobb horderejű probléma megoldására érdemes mentálisan is felkészülni. Aki úgy gondolja, hogy negatív beállítottságú vagy halogató típus, az mondja magának az alábbi szemléletformáló fordulatot:
Az „igen, de…” helyett az „igen, és…” a célra vezető hozzáállás!
A főbb lépések: felismerjük a problémát >>> meghatározzuk a helyzetet, amelyben előfordul >>> megkeressük az alap okot és megnevezzük, meghatározzuk a problémát >>> megkeressük a legjobb megoldást >>> meghozzuk a megfelelő döntést (értékelünk) >>> cselekszünk, megoldjuk a problémát (határidőt és felelőst rendelünk hozzá) >>> levonjuk a tanulságot
Nézzük a technikákat:
- Fókuszkérdések: Minden helyzetben segítségünkre vannak a jól célzott kérdések.
- 20 ötlet technika: Konkrétan és pontosan meghatározzuk a problémát, majd felírunk 20 különböző megoldási lehetőséget. Ezután kiértékeljük.
- Gyorslistás technika: Konkrétan és pontosan meghatározzuk a problémát, majd 30 másodperc alatt leírunk három lehetséges megoldást.
- Nominális technika: ez a mondat-befejés technikája pl. Elérhetjük a 20 millió Forintos havi forgalmat, ha…. Igyekezzünk a lehető legtöbb megoldást összegyűjteni.
- Brainstorming: Ebben a technikában 4-5 fős csoport vagy csoportok 15-45 perc alatt annyi lehetséges megoldást sorakoztatnak fel, amennyit csak tudnak.
Néhány arany-szabály:
- A megoldások száma a lényeges, nem a minősége. Minél több ötlet legyen.
- Folyamat közben tilos véleményezni, kritizálni, minősíteni. A kiértékelés majd a következő lépés lesz.
- Legyen vidám hangulatú, minden egyes tag vegyen benne részt. Bátorítani kell a résztvevőket.
- Legyen egy levezető személy és egy írnok.
- Kaizen-technika: Japánból ered ez a módszer, jelentése folyamatos fejlődés, folyamatos tökéletesítés. Mindig mindent egy kicsit jobbá lehet tenni. Ehhez kapcsolódnak a lap alján lévő kérdések is!
- Zéróalapú gondolkodás: lényege az alábbi kérdés: Ha tudtam volna, amit most tudok… pl. újra belevágnék-e a projektbe? Ha NEM a válasz, akkor azt kérdést kell feltenni:Hogyan tudok a leggyorsabban kiszállni belőle, hogy kevesebb károm származzon?
Ne felejtkezzünk meg a csoportos megoldás-keresés óriási előnyéről, miszerint a csoporttagok jobban megismerik egymást, bizalmat épít közöttük, kapcsolatokat hoz rendbe, és nagy mértékben hozzájárul a csapat-építéshez!
A megoldások kiértékelése, döntéshozatal
Mielőtt döntünk egy megoldási mód mellett, tegyünk fel olyan kérdéseket, melyek segítenek az optimális döntés meghozatalában.
Ez a megoldás valóban a gyökér problémát oldja? Ez a megoldás tartós változást okoz? Kivédi, hogy újra előforduljon? Van ennél egyszerűbb megoldás? Van ennél költséghatékonyabb megoldás? Reális, megvalósítható ez a megoldás? Valóban a célt szolgálja? Minden eshetőséget megvizsgáltunk? Nem vagyunk elfogultak egy megoldás mellett?
Egy coaching könyvben olvastam az alábbiakat a helyes megoldás kiválasztásához. Szűkítő fázisnak nevezik, amikor is a sok-sok megoldási ötletből kiválasztják a megfelelőt. Azonban én úgy gondolom, hogy ez a kiértékelési megközelítés inkább egy innovatív, új szokás, termék, szolgáltatás, ötlet megvalósításakor előnyösebb. Annyival több időt és energiát igényel, hogy előzetesen az optimális megoldás szigorú kritériumait határozzák meg. Majd az ötleteket ezekhez a kritériumokhoz viszonyítják. Természetesen, ez a módszer is a kérdés-feltevésre alapozódik.
Példa kérdések:
Melyek a sikeres megoldás kritériumai? Mikorra legyen meg a megoldás? Milyen költségekkel kell megoldani? Mennyire legyen tökéletes a megoldás? Az előrevetített célt valóban szolgálja-e?
A tanulság levonásának egyik legjobb módja, ha az alábbi kérdéseket feltesszük:
Mit kell vagy kellene másképpen csinálni?
Miből kellene többet vagy kevesebbet csinálni?
Mit kellene abbahagyni vagy inkább elkezdeni?
