Biztosan más is átesik, átesett az életközépi válságon. Keresi magát, a hivatását, helyét az életben. Én sem maradtam ki belőle. Azt tudtam, hogy mit nem akarok csinálni, de tisztán megfogalmazni, hogy mivel akarok foglalkozni, az nem ment. Több éven keresztül „kutattam”, hol akadtam el, merre kell elindulnom. Kezdetét vette az önismeret, pszichológia, spiritualitás megismerése, ehhez vágó videók nézése, sok beszélgetés nálam tapasztaltabb emberekkel. Valóban egy kihívásokkal teli időszak volt, de megérte, mert tudom az új irányt. Elindultam rajta bizalommal, mert sok még tanulni valóm. Most megosztom veled, hogyan csináltam.
Minél többet olvastam, annál több információ kavargott a fejemben, melyekből ki kellett hámoznom valami érthetőt. Tisztában voltam a „jó kérdések” segítő erejével, de mindig is féltem őket leírni és megválaszolni. (A kérdésekről lesz külön cikkem) De egyszer leültem és írtam, míg egyben láttam magam előtt a kiindulási pontot.
Vettem egy A/4-es lapot és 3 oszlopra osztottam: (elképzelhetjük egymást metsző körökben is)
- Bal oszlop: felírtam a diplomáimat, volt beosztásaimat, főbb feladataimat. Aláhúztam azokat, melyeket szívesen csináltam, amit élveztem, amiben jó eredményeim, sikerélményem volt.
- Középre vezettem fel a független pályaorientációs teszt eredményeket, a könyvekben olvasott lehetséges pálya-alkalmasságokat, én nem zárkóztam el a spirituális „mire születtél” írásoktól sem, a megérzéseimet és hiedelmeimet is ide írtam
- Jobb oldalon álltak: a mit csinálnék szívesen, mi az igazán szívem vágya, ide írtam a kérdés – feleleteket, mint Mit akarok legszívesebben? Miért tetszik? Miért akarom?
- Egy alsó oszlopban voltak a bizonyítékok, a „Miért vagyok alkalmas rá?” kérdés: ide felsoroltam azokat a tulajdonságaimat, korábbi munka tapasztalatimat, cselekedeteimet, elveimet, melyek alátámasztják az 1-3. körök metszéspontjából adódó lehetséges hivatást.
- Ebben az oszlopban voltak az elmúlt években olvasott könyvek témái, a neten regisztrált mini tréningek témái, érdeklődési körök.
Mindez segített az új irány meghatározásában. De az elindulás, az első lépés megtétele, a „hogyan” már egy újabb kérdés. Legalább annyira kihívásokkal teli, mint maga az útkeresés volt. Sok súlyos kérdést kell felírnom és megválaszolnom. Sok bátorság és tudatosság kell hozzá.
Arra biztatok mindenkit, aki hasonló cipőben van, hogy bátran írjon magának kérdéseket, válaszolja meg! Merjük leírni legvadabb álmainkat, nézzük meg, tehetünk-e lépéseket a megvalósításuk érdekében!
